Fél tízkor szállok le a londoni Viktória pályaudvarról induló buszról Windsorban, alig negyven perc alatt értem ide. Ha jól sejtem, ez a közelség jelentette a Temze-parti kastély fő vonzerejét az uralkodók számára is az elmúlt ezer év során. A kissé stilizáltnak ható lovagvár a kisváros tetején csücsül, és óhatatlanul eszembe juttatja azt a normann korban játszódó tévésorozatot, amit nemrégiben láttam. Az eredeti vár egy mesterséges domb tetejére épülhetett még fából, és valószínűleg vizesárok és cölöpfalak védték. Az 1066-ban Anglia földjére lépett normann király, Hódító Vilmos számára még védelmi erődítményként szolgált, de I. Henrik meglátta a helyben rejlő lehetőségeket, és kőből újraépíttette a falakat, sőt 1121-ben itt tartotta az esküvőjét is. Ez volt az a pillanat, amikor a windsori kastély a brit királyi rezidenciák sorába emelkedett. Köszönhette ezt remek fekvésének és vaddal teli erdeinek, amelyekben a királyok kedvükre vadászhattak. Azóta a kastélyt övező erdő parkká szelídült ugyan, de én még az imént is láttam fejedelmi dámvadakat elsuhanni a fák között…
A Szent György-kápolnában
kötött házasságot Meghan
és Harry is
Erzsébet királynő padján
Az őrségváltás tizenegy órakor kezdődik, addig van időm elüldögélni II. Erzsébet padján a parkban. Néhány éve, a Covid alatt még a királynő is itt pihent meg, ha elfáradt a sétájában. Elgyönyörködött az évszázados tölgyekben, s talán az egyik alatt elhunyt férjét, Fülöp herceget is megpillantani vélte, amint „királyi erdőkerülőként” éppen felméri a gondjaira bízott park állapotát. II. Erzsébet imádta Windsort. Itt gyerekeskedett, és a háború alatt ebbe a patinás kastélyba menekült a londoni bombázások elől szüleivel. Látható is egy fotó a palotában 1940-ből, amelyen Lilibeth és húga, Margit hercegnő tűnik fel a karácsonyi színielőadás szereplőjeként a Waterloo-teremben. A falakat mesékből vett jelenetek díszítik, mert a háború idejére a drága festményeket, amelyeken a napóleoni háborút eldöntő csata főszereplői láthatók, kivágták keretükből, és gyerekeknek való művekkel pótolták őket.
A királynő a trónra lépése után is hű maradt az ősi fészekhez. Szerette itt tölteni a hétvégéket, újra és újra megszemlélni az elődei kezén felgyűlt kincseket. Például nagyanyja, Mária hercegnő babaházát, amely 1924-ben brit kézműremeknek számított, minden egyes berendezési tárgya egy kislány méreteihez igazítva, a hajkefétől a konyhai serpenyőn át a babaágyig. A csapokból igazi víz folyt, még a villany is be volt vezetve, mintegy modellezve egy nagypolgári otthon működését.
Erzsébet királynő, amíg tehette, lovagolt is a park öt kilométeres sétányán, a Long Walkon, amelyet még elődje, II. Károly vágatott az erdő közepébe. Károly 1660-ban, a polgárháború befejeződésével, amelynek során apját lefejezték, újra elfoglalhatta a trónt, és nekiláthatott a kifosztott Windsor-kastély restaurálásának. Első dolga volt, hogy visszaszerezze a néplázadás során elrabolt kincseket, Rubenseket, Rembrandtokat és Van Dyckokat, valamint a palota barokk bútorait. Oliver Cromwell özvegyének egyedül tizenkilenc szekérnyi műkincset kellett visszaszolgáltatnia!
II. Erzsébet lakosztálya
A Térdszalagrend lovagjai
Ideje belépnem a kastély kapuján. Pontosabban az egyiken. Van belőle néhány, hiszen mára a királyi rezidencia valóságos „város a városban”, de a turisták számára azon át vezet az út, ahol biztonsági ellenőrzésen eshetnek át. Még egy darabig sétálok a több belső udvart magában foglaló gigantikus kőfalak között, majd a körbástyán túlérve – ez volt az első kőépület a várban –, a palota északi teraszáról bebocsátást nyerek a hivatalos királyi apartmanokat magába foglaló épületszárnyba. Megdöbbenek. Kívül puritán lovagvár, belül a versailles-i palotát meghazudtoló pompa! A várat minden lakója kora követelményeinek megfelelően átépíttette, szerencsére ügyelve arra, hogy történelmi jellegét megőrizze. Az időutazás első korszaka, amiről még emlékek maradtak fenn, III. Eduárd, becenevén „windsori Eduárd” uralkodásának évei. Ő már ebben a kastélyban született, és az 1300-as évek elején William of Wykehamet bízta meg azzal a huszonnégy éven át tartó átépítési programmal, amelynek során az erődből kényelmes királyi rezidencia vált. III. Eduárd alapította a Térdszalagrendet is, amelynek ezredik képviselője a jelenlegi trónörökös, Vilmos walesi herceg. A hagyományok szerint a várban található Szent György-kápolnában ütötte lovaggá 2008. április 23-án Erzsébet királynő. A térdszalag a legenda szerint eredetileg egyszerű harisnyakötőként szolgált egy mutatós grófnő combján, aki a franciákon aratott calais-i győzelem tiszteletére szervezett bálon viselte azt. A szalag tánc közben szemérmetlenül leoldódott a hölgy lábáról, de a király lehajolt érte, és azzal a lendülettel kitűzte egy tábornoka zubbonyára, mondván, ezennel megalapítja a Térdszalagrendet, amelybe kizárólag a monarchia kiválóságai léphetnek be. A Szent György-kápolna építését már egy későbbi utód, IV. Eduárd rendelte el 1475-ben. Olyan grandiózusra sikeredett, mintha nem is kápolna, hanem valóságos minikatedrális lenne. Szememet a karcsú pillérekre függesztve sétálok benne legalább egy órát, és felfedezem többek közt II. Erzsébet és családja sírboltját. De esküvőket is tartottak itt, 2018-ban például Harry herceg és Meghan hercegné esküdött hűséget egymásnak e falak közt.
A kastély a történelem során nemegyszer szolgált menedékül a királyoknak és családjuknak. I. Erzsébet például az 1600-as évek végén ide szökött el Londonból a pestis elől. Ő a későbbiekben nem igazán nyúlt hozzá elődei művéhez. Nem így a már említett II. Károly, aki nagyravágyástól hajtva a kor legnevesebb építészét, Hugo Mayt bízta meg, hogy a puritán lovagvárból egy Versailles-ra hajazó királyi palotát alakítson ki. Ekkor épült meg a Szent György-terem, amelyben Harry herceg és menyasszonya az esküvői partijukat szervezték, és amelynek szépségére rácsodálkozom.
Cirka száz esztendőn át senki nem lakott a kastélyban, míg 1803-ban III. György tizenöt gyermekével úgy nem döntött, hogy éppen egy ilyen tágas otthonra vágyik. Ám mai jellegét a kastély igazából a fia, IV. György uralkodása alatt nyerte el. Ekkor épültek meg a neogótikus tornyok, a párkánycsipkézetek, készült el a híres St. George’s Hall, és újultak meg a királyi lakosztályok.
