Ha egy-egy rohanós napon nem figyelünk a kellő folyadékbevitelre, akkor a szánk is száraz lesz, ezt egyszer-egyszer mindenki megtapasztalja, de a szájszárazságnak nevezett probléma ezen jócskán túlmutat. Esetében az érzet rendszeres és állandósul, hozzá pedig égő érzés, nyelvfájdalom és torokszárazság is társulhat. Esetenként együtt járhat a probléma a beszéd lelassulásával is. Az ilyen jellegű gondok meglehetősen gyakoriak, mégis keveset beszélünk róluk.

– Fontos tudni, hogy a szájszárazságnak kétféle formája van. Az egyik a szubjektív érzet – ezt nevezik xerostomiának –, amit csak az érintettek éreznek, a másik az objektív szájszárazság, amelynél a nyálelválasztás igazolhatóan csökken. Meglepőnek tűnhet, de az ilyen jellegű problémák oka az esetek többségé­ben nem a szájüregben keresendő, hanem valamilyen általános betegségben vagy állapotban. A leg­gyakoribb ok – legyen szó akár a szubjektív, akár az objektív típusról – a gyógyszermellékhatás. Főleg azok a készítmények válthatnak ki ilyen problémát, amelyek az úgynevezett paraszimpatikus idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat. Vannak köztük vérnyomáscsökkentők és szívritmuszavarokra alkalmazott gyógyszerek, pszichiát­riai készítmények, mint például antidepresszánsok, inkontinencia kezelésé­ben alkalmazott szerek és allergiagyógyszerek is. Mintegy ezernyolcszáz olyan készítményt ismerünk, amelynek lehet mellékhatása a szájszárazság. Ez persze nem jelenti azt, hogy akik ezeket alkalmazzák, azoknál mindenképpen jelentkezik a probléma, de akinél igen, annak érdemes konzultálnia a kezelőorvosával az esetleges gyógyszerváltás lehetőségéről – mondja prof. dr. Márton ­Krisztina, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Propedeutikai Tanszék vezetője, a Szájszárazság Klinikai Munkacsoport alapítója.

Keresni az okokat

Bár a szájszárazság vezető oka a gyógyszermellékhatás, lehet kiváltó tényezője akár az is, hogy valaki nemcsak egyszer-egyszer, hanem rendszeresen nem iszik elegendő vizet, és emiatt dehidrált lesz. Utóbbi különösen az időseknél gyakori, akik sokszor észre sem veszik a folyadékhiányt. Állhatnak a háttérben betegségek is, amelyeket gyakran pont a szájszárazság miatt ismernek fel.

– Ilyen például a cukorbetegség, amit sokszor azt követően diagnosztizálnak, hogy az érintettek a szájszárazság miatt – ami a diabétesz velejárója lehet – fogorvoshoz mennek. Lehet a panasz kiváltó oka egy olyan autoimmun betegség is – az úgynevezett Sjögren-szindróma –, amely a nyál- és a könnymirigyeket károsítja. Ennél a kórképnél a mirigyek sejtjei ellen maga az immunrendszer termel antitesteket. A nyálmirigyek akkor is károsodhatnak, ha valakinél daganatos betegség, például szájüregi tumor miatt sugárterápiát végeznek a fej-nyaki régióban. Ilyenkor megesik, hogy az eredeti nyáltermelő képességnek csak 10 százaléka marad meg, ami kínzó szájszárazsághoz vezethet, és annak nyomán gyulladásokat és fekélyeket eredményezhet. Ezek felülfertőződésével alakulhat ki az úgynevezett mukozitisz, amit mindenképpen meg kell előzni, mert gátolja a nyelést és az ízérzékelést, és ellehetetlenítheti magát az étkezést.

• Észrevenni és kezelni

A szerteágazó okok miatt talán nem meglepő, hogy a szájszárazság meglehetősen gyakori probléma. Magyarországon a lakosságnak körülbelül egyharmada – a felmérések szerint 34 százaléka – szenved valamilyen szinten tőle, míg az Egyesült Államokban és Angliában 25 és 29 százalékos az arány. Olyan szintű szájszárazsága az emberek 7 százalékának van, ami súlyosnak mondható. Ilyenkor a kezelés kulcsfontosságú, de enyhe esetekben is törekedni kell rá, ugyanis a száraz szájnyálkahártya nemcsak kellemetlen, hanem általánosságban is kihathat az egészségre.

– Az elégtelen nyáltermelés kedvez a fogszuvasodásnak és a fogágybetegségek kialakulásának, a szájszag jelentkezésének. Azoknál, akik nagyon komoly szájszárazságban szenvednek, jellemzően megjelenik az úgynevezett fognyaki szuvasodás is, ami hamar fogvesztéshez vezethet. Fogászati problémák azért jelentkezhetnek a szájszárazság nyomán, mert maga a nyál olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek védelmet biztosítanak nemcsak a nyálkahártyának, hanem a fogaknak is. Vannak benne például olyan fehérjék és enzimek, amelyek segítik a gombás, bakteriális és vírusos fertőzések elleni küzdelmet. Viszont ha a nyál nem termelődik kellő mennyiségben, akkor a szájüregben ezek az anyagok sincsenek jelen. Az, hogy a szájszárazság gátolja a nyál védőfunkciójának érvényesülését, kihathat a szervezet egészére is – mondja prof. dr. Márton Krisztina.

Hogyan ismerhető fel?

Jó hír, hogy magát a szájszárazságot a fogorvosok akkor is észreveszik a féléves kontrollon, ha enyhe, és komolyabb panaszt nem okoz. Emiatt sem szabad kihagyni ezt a vizsgálatot. Ha felmerül a szájszárazság gyanúja, akkor a fogorvosok a nyálelválasztás mértékét külön is mérik.

– Ez nem bonyolult művelet, elég hozzá egy grammos mérleg és egy kicsi edény, amibe tíz percen keresztül bele kell köpni a megtermelődő nyálat. Ideális esetben percenként háromtized milliliter, azaz tíz perc alatt 3 milliliter nyál képződik – ami 3 grammot tesz ki –, gond pedig akkor van, ha a tízpercenkénti érték 1 gramm alatt van. Ez esetben már objektíven igazolható nyálelválasztás-csökkenésről van szó. Ilyenkor az érintetteknél alsóajak-biopsziát végeznek – ez már belgyógyászati hatáskör –, majd az azzal kinyert mintát szövettani vizsgálatra küldik. Emellett szükség van laborvizsgálatra is. Ezek a lépések azért fontosak, hogy kiderüljön, szó lehet-e autoimmun, vagy más, nyálmirigyet is érintő betegségről. Ha ezt a lehetőséget kizárták, folytatódhat a kivizsgálás. Maga a kezelés mindig a kiváltó októl függ – mondja szakértőnk.

Például ha gyógyszermellékhatás áll a háttérben, az érintett készítményt esetleg ki lehet mással váltani. Fontos a felismert cukorbetegség kezelése is. Nehezebb a helyzet, ha a szájszárazságot olyan betegség okozza, ami miatt­ a nyálmirigyek nagymértékben elpusztulnak. Így ha a nyáltermelés a Sjögren-szindróma vagy a sugárterápia károsító hatása miatt csökken le, akkor egyedül a meglévő nyálmirigyszövetet lehet stimulálni, gyógyszeresen, illetve hagyományos eszközökkel. Segíthetnek a cukormentes rágógumik és azok a cukormentes cukorkák, amelyek kifejezetten szájszárazságban szenvedőknek készülnek. Léteznek műnyálkészítmények is, amelyeket a nyál pótlására lehet alkalmazni. Az ezekben lévő, nagy molekulájú anyagok sok nedvességet tudnak megkötni, a szájszárazságot pedig azáltal képesek csökkenteni, hogy kitapadnak a nyálkahártyára. A tünetek enyhítését segíti a szénsavmentes víz gyakori kortyolgatása is.