• Nem szép dolog ítélkezni, de vannak helyzetek, amikor egyáltalán nem alaptalan.
• Ha nem figyelünk a másik mondanivalójára, az megbénítja a beszélgetést.
• A rendszeres késéssel azt üzenjük, hogy a másik ideje nem olyan fontos.

Akár akarjuk, akár nem, a legtöbben nap mint nap ítélkezünk – ha mások felett nem is, saját magunk felett egészen biztosan. Azonban bármennyire is gonosz dolognak tűnik, az ítélkezés az emberi természet része, egy ösztönös reakció, amitől nem könnyű szabadulni.

Természetesen lehet ellene dolgozni, főleg, ha tudatosan odafigyelünk rá, így idővel valóban képesek lehetünk kezelni magunkban ezt a negatív beidegződést. Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor az ítélet – még ha mosoly mögé rejtik is – nem teljesen alaptalan. Bizonyos szokások mellett egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni. 

5 szokás, ami a legkedvesebb embereket is felidegesíti

Ez a lista nem arról szól, hogy mindenkinek meg kellene felelnünk, vagy hogy állandóan mások elvárásai szerint kellene élnünk. Sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos szokások – legyenek bármilyen ártatlanok vagy rutinszerűek – idővel kollektíven idegesítővé, udvariatlanná vagy egyszerűen zavaróvá válhatnak.  Nem „nagy bűnökről” van szó, az alábbi szokások mégis képesek arra, hogy lassan, észrevétlenül aláássák kapcsolatainkat, vagy elidegenítsenek bennünket másoktól.

Ne feledjük, az önreflexió nem önfeladás, sokkal inkább annak tudatosítása, hogyan hatunk a környezetünkre. Ez segíthet felismerni azokat a rossz beidegződéseket, melyeket mások talán nem mondanak ki nyíltan, mégis elítélnek bennünket miattuk. 

1. Kényszeresen felülmúljuk azt, amit a másik mond

Talán észre sem vesszük, hogy a beszélgetésekben mi vagyunk azok, akik kényszeresen rálicitálunk a másik történetére. Ha valaki megoszt velünk valami jót, nekünk azonnal van egy „még jobb” élményünk, amivel rá akarunk kontrázni. Ez nem feltétlenül rosszindulatból fakad, sokszor a bizonytalanság hajt minket, és csupán így próbálunk meg kapcsolódni, jelen lenni a beszélgetésben – csakhogy ezzel könnyen ellenszenvet válthatunk ki a másikból. 

A másik nem azért mesél el nekünk dolgokat, hogy aztán rákontrázzunk – megértésre és kapcsolódásra vágyik (Fotó: Getty Images)

Ha nem figyelünk igazán a beszélgetőtársunk mondanivalójára, az könnyen megbénítja a valódi, mély beszélgetést. Ilyenkor a figyelem újra és újra visszaterelődik ránk, vagyis észrevétlenül elvesszük a másiktól a lehetőséget. Ha magunkra ismertünk, ne legyünk azonnal túl szigorúak, hiszen az első lépés a változáshoz a felismerés. Próbáljunk meg türelmesek lenni, és ne versengésként tekinteni a beszélgetésekre. 

2. Álszerény dicsekvés 

Vannak helyzetek, amikor a panasz nem is valódi panasz, sokkal inkább álcázott dicsekvés, de a rossz hír az, hogy az álszerény megjegyzések mások számára is nyilvánvalóak. Bár nem feltétlenül ártó szándék vezérel minket, ezek a megnyilvánulások gyakran bizonytalanságot és figyeleméhséget tükröznek.Ha azon kapjuk magunkat, hogy így kommunikálunk, érdemes elgondolkodni:  valóban kapcsolódni szeretnénk a másikhoz vagy inkább megerősítésre, elismerésre vágyunk?

Kapcsolódó: 3 dolog, melyről az emberek azonnal megítélnek az első találkozáskor

3. Telefonnyomkodás társaságban

Természetes emberi igényünk, hogy meghallgassanak és megértsenek bennünket. De mi történik, ha valaki éppen a bizalmába avat bennünket, miközben mi a telefonunkat böngésszük? Ha tekintetünk folyton a képernyőre vándorol, az olyan, mintha valójában ott sem lennénk. Ezzel azt üzenjük, hogy ami az online térben történik, fontosabb, mint a velünk szemben ülő mondanivalója. Ez a kimondatlan üzenet csendes neheztelést szülhet és észrevétlenül rombolja a kapcsolatot. 

4. Rendszeres késés

Olykor mindannyiunkkal előfordul, hogy rosszul kalkuláljuk az időnket, közbejön valami váratlan, vagy egyszerűen csak megcsúszunk a teendőinkkel. Azonban ha valaki rendszeresen késik, akaratlanul is azt az üzenetet közvetítheti a másik fél felé, hogy az ő ideje nem olyan fontos. Ez a látszólag apró figyelmetlenség bosszúsághoz vezethet, és nem meglepő, ha a másik fél emiatt ítélkezni kezd felettünk.

5. Lemondás az utolsó pillanatban

Hasonló dilemma, amikor sportot űzünk abból, hogy az utolsó percben mondjuk le az előre megbeszélt találkozókat. Még ha a másik fél el is fogadja, hogy elfoglaltak vagyunk és néha közbejöhet valami, az ismétlődő lemondások idővel bántóvá válhatnak. A másik úgy érezheti, hogy nem fontos a számunkra, vagy csupán tartalékopcióként tekintünk rá – különösen akkor, ha egy később befutott program miatt marad el a találkozó, vagyis lényegében rászerveztünk az eredetileg megbeszéltekre.

Kapcsolódó: 7 rossz szokás, ami megakadályoz abban, hogy előre juss az életben

Kiemelt kép: Getty Images